Délkelet-Ázsia

Friday, May 12, 2006

Thaiföld: Bangkok

Thaiföldi kirándulásunk utolsó három napját a fővárosban, Bangkokban töltöttük. Bangkok 1782-ben alapította a Chakri dinasztiához tartozó Rama I (a mostani király Rama IX), miután a burmaik lerombolták a korábbi fővárost, a gyönyörű Ayuthaya-t.
Bangkokban 8 millió ember él és rengeteg kocsi található ott, így hatalmas dugók szoktak lenni. Ezért egy-egy kirándulás elég kimerítő tud lenni.

A városba kb. délután négy óra felé érkeztünk, így elsőként elfoglaltuk a szállást. Mi a Baiyoke Sky nevű hotelben foglaltunk szobát, mely Thaiföld legmagasabb tornya: 88 emelet magas. Mi a 67. emeleten laktunk. Fantasztikus élmény volt.
Majd elmentünk és megnéztük Chinatown-t (lásd fent): az utcákon nagyon sok árus van, különféle termékeket árulnak, elsősorban élelmiszereket (a kínaiak jellemzően ezeknél az árusoknál esznek), de szinte minden kapható. Ami még nagyon jellemző, hogy rengeteg ékszer üzlet található ezen a környéken, egyik a másik után.
Chinatown-t tartják az egyik legjobb helynek bevásárlás szempontjából, mert nagyon olcsón lehet vásárolni.
Ezután visszamentünk a szállásra és kipihentük a nap fáradalmait.

Másnap újult erővel nekiindultunk felfedezni Wat Phra Kaew templomot és a Grand Palace-t. Ez a két építmény több hektárnyi területen helyezkedik el, melyben több mint száz "kisebb" épület található. A palotát 1782-ben, Bangkok alapításakor kezdték építeni. Bangkok egyik, ha nem a legnagyobb látványossága ez a két épületegyüttes. A legnagyobb látnivaló az Emerald Buddha (Phra Kaew). A 70 cm-es szobor zöld nefritből készült.
Fontos információ: csak úgy szabad belépni, ha az ember a megfelelő ruházatot visel: férfiaknak hosszú nadrág, nőknek hosszú szoknya vagy nadrág, továbbá olyan pólót kell viselni amiből az ember válla nem lóg ki. Ezzel ellentétes öltözék esetén nem lehet belépni a palotába, illetve kölcsönözni kell ruhát!

Még több kép



Ezután átmentünk Wat Pho-ba. Közel van a Wat Kaew-hez, mindenképpen érdemes átmenni. A Wat Pho is közel száz kisebb templomból áll, a fő nevezetessége Thaiföld legnagyobb fekvő Buddha szobra (tényleg hatalmas, törpének érzi magát az ember mellette). A templomban található egy híres masszázs iskola is, sajnos nem próbáltuk ki.

Utolsó nap elmentünk a Vimanmek Teak Mansion múzeumba, mely eredetileg 1868-ban épült. Állítólag a világ legnagyobb tikfa épülete. A korábbi királyi lakhely ma már csak múzeum, mely betekintést enged a századforduló thaiföldi királyi életébe. A múzeum elég nagy és igen értékesek a kiállítási tárgyak, ezért idegenvezetővel kell körbejárni a területet. Az idegenvezető sok érdekes történetet mesélt.

Ezután sétáltunk néhány órát a városban, megnéztünk néhány bevásárlóközpontot, ebédeltünk, majd lassan elindultunk visszafelé, Szingapúrba.


Utazási tudnivalók:

Ahogy már említettük a városban hatalmas dugók vannak, ezért célszerű valahol a városközpontban szállodát foglalni, különben akár 1 órát is el lehet tölteni óriási dugókban állva. Mi a Baiyoke Sky hotelben laktunk, melyet mindenkinek tudunk ajánlani: az alkalmazottak kedvesek, a szobánk hatalmas és tiszta volt, van úszómedence, szauna, masszázs stb.. Étterem szempontjából is csak pozitív tapasztalatunk volt, mindent nagyon finoman készítenek.

Mi Bangkokba a Bangkok Airways-el repültünk, Phuket -ról . Megbízhatóak, és a kiszolgálás magas szintű. Természetesen más légitársaság ajánlatát is érdemes megnézni, mert elég sűrűn vannak akciós jegyek (last minute).

Közlekedés a városban: mi leginkább taxival mentünk mindenhová. Fontos, hogy a taxi taxiórával rendelkezzen, több hiéna is van. Viszont a szállodában érdemes mindent thai nyelven feliratni ahová kirándulni szeretnénk, illetve a szálloda nevét, mert sajnos az angolt nem nagyon beszélik Bangkokban.

Időjárás: februártól májusig nagyon meleg van Bangkokban, kb 36 fok. Juniustól, júliustól csökken a hőmérséklet, de 30 fok alá szinte sose megy. A legesősebb időszak szeptember, október, tehát mindeféleképpen érdemes tájékozódni az időjárásról mielött odautazik az ember!

Wednesday, May 10, 2006

Thaiföld - Phi Phi szigetek

Május elején úgy döntöttünk, hogy ismét elmegyünk Thaiföldre, megnézzük Phi Phi szigeteket és Bangkokot.


Négy napot töltöttünk Phi Phi szigetén, mely két részből áll: Phi Phi Leh és Phi Phi Don. A kettő közül Phi Phi Don a nagyobb, itt laktunk mi is. A kisebb sziget lakatlan. A szigetek kb 45 km-re (másfél óra hajóval) fekszenek Krabitól, illetve Phuket várostól. A hajókikötő Phi Phi Don "központjánál" van, ahol attól függően, hogy ki melyik szállodában fogalt helyet: vagy a központban marad vagy kisebb csónakkal tovább utazik. A mi szállásunk a sziget legészakibb partjánál volt, így nekünk tovább kellett mennünk (kb. még fél órát utaztunk). Amikor kikötött a csónak akkor el sem hittük, hogy itt fogunk lakni, mert egyszerűen annyira szép volt: fehér homokos part; kék,- nagyon tiszta tenger; gyönyörű látkép.


A hétfő délutánt és a keddi napot pihenéssel töltöttük. Sokat fürödtünk, sétálgattunk a parton, jókat ettünk. A szállodának még az étterme is a tengerre nézett, így minden pillanatban láthattuk partot. A medence közvetlenül a part mellett található (lásd balra)!

Még több kép

Szerdán elmentünk búvárkodni:
Az első merülés Bida Nai szigetnél volt (egy halászhajóval kellett utazni kb 1 órát), melyet Délkelet-Ázsia egyik legszebb merülőhelyének tekintenek. A tengeri élővilága csodálatos, még leopárd cápával is találkoztunk (szerencsére elég nyugodt cápafaj, emberre állítólag nem veszélyes). Továbbá tengeri csillagot, bohóc halat, Moorish halat, hatalmas rákot, tengeri uborkát és természetesen nagyon szép korallokat is láttunk.
A második merülés Bida Nok szigetnél volt, nagyon közel a másik szigethez. Itt ismét nagyon sok halfajtát és növényeket láttunk .
Mindkettőnknek nagyon tetszett a búvárkodás a fantasztikus elővilág miatt.



Csütörtökön elmentünk egy sziget körüli hajótúrára (négy órás út volt). Körbehajóztuk Phi Phi Don, majd Phi Phi Leh szigetet. Közben pedig megnéztünk néhány kisebb öblöt is, például a Maya öblöt (lásd balra), ahol a Part című filmet forgatták. Sajnos nagyon sok túrista volt az öbölben. A túra végén pedig megálltunk a sziget központjánál és bejáruk a környéket. A legszebb partszakasznak a szállodánkét találtuk: nem sok túristva található ott, és elképesztően szép a táj.
Pénteken indultunk Bangkokba, melyről a következő bejegyzésünkben lehet majd olvasni.


Utazási tudnivalók:
Utazás a szigetre: ahogy korábban is
írtuk, először Krabira és Phuket-re kell repülni (mi a Tiger Airways-zel mentünk Szingapúrból). A repülőtéren lehet a taxit elintézni a kikötőig, majd onnan hajóval lehet menni Phi Phi Donig. A hajójegyeket az állomáson célszerű venni. Érdemes vigyázni, mert a taxivezetők hajlamosak utazási irodáknál megállni a jegyvétel céljából a kikötő helyett.
Utazás a szigeten: csak ún. longtail boat-tal lehet közlekedni a vizen (lásd fent). Szárazföldi közlekedés nem jellemző.
Szállodák: a legtöbb szálloda a sziget központjánál található az Ao Ton Sai és a Ao Lo Dalam partoknál. Mi inkább az északi részt ajánljuk, a Hat Laem Tong-ot. Mi a P.P. Erawan Resortban szálltunk meg, ami az egyik legszebb szálloda a szigeten. A P.P. Erawan melletti Holiday Inn szintén csodaszép. Az északi part hátránya, hogy lényegesen drágább, mint a központ (főleg az éttermeket tekintve, ahol dupla árakat találtunk).
Beutazás/kiutazás: magyar állampolgároknak v
ízumot elég a helyszínen igényelni (a túristának döntő többségének semmilyen vízum sem kell, a mi járatunknál nekünk kellett csak külön sorba állni). A vizum 1.000 bahtba kerül (1 baht = 5,6 forint), valamint kell egy igazolványfénykép. A kiutazáskor 500 baht illetéket kell fizetni.

Monday, May 08, 2006

Malájzia - Johor Bahru

Nemrég egy jó barátom, Attila látogatott meg minket. Április 29-én átmentünk Johor Bahruba is, mely a Maláj-félsziget déli csücskén található Malájziában. Szingapúrt csak egy híd választje el tőle.


JB több szempontból is ideális kirándulóhely Szingapúrból. Egyrészt elég érdekes város (Malájzia második legnagyobb városa, a Johori szultánátus központja), másrészt könnyen elérhető Szingapúrból (egy óra határátkeléssel együtt), továbbá nem kell vízum (ingyenes a határátkelés magyar állampolgároknak). A legtöbb túrista csak átutazik a városon Szingapúr felé, vagy Szingapúrból a maláj szigetek felé, ugyanakkor érdemes megállni legalább egy délutánra a városban.

A Queen St. buszállomásnál vettünk két jegyet (kb. 2 szingapúri dollárért). A busz először a szingapúri határállomásnál tett le minket, majd a busztársaság egy másik járata elvitt a maláj határállomásig. Az útlevél vizsgálat után sajnos visszaszálltunk a buszra a maláj határállomásnál, ami elvitt minket egy buszállomásig, ami 5 km-re található a városközponttól. A valóban érdekes városrészek közelebb vannak a határállomáshoz, mint a buszállomáshoz.

Elsőként a több, mint száz éve épült Sultan Abu Bakar mecsetet néztük meg. Hófehér, viktóriánus stilusú mecset egy hegy tetején, Szingapúrra nézve. Nagyon tetszett.


Majd a Muzium Diraja Abu Bakar következett, amit Malájzia legszebb múzeumaként tartanak számon. Eredetileg a Johori szultánok palotája volt, melyet Abu Bakar szultán 1866-ban építettett. Sajnos a múzeum zárva volt, amikor odaérkeztünk (elvileg nyitva kellett volna lennie). [Elsőként a múzeumba akartunk menni, de a taxi sofőr az Abu Bakar múzeum helyett az Abu Bakar mecsethez vitt el minket, annak ellenére, hogy háromszor elismételtük, hogy múzeum.]

Még több kép

Ezután a belvárosban sétáltunk. Érdemes megemlíteni a 64 méter magas Bangunan Sultan Ibrahim tornyot, valamint a szultán jelenlegi palotáját, az Istana Bukit Serene-t.

A belvárosból pár perc alatt gyalog vissza lehet érni a határátkelőhelyhez, ahol 80 maláj centért vissza lehet jutni busszal Szingapúrba (a Woodlands határátkelőhöz). Szombat este nem volt vészes a határforgalom, azonban vasárnap este 6 óra után több órás sorbanállás is elképzelhető. Ilyenkor célszerű inkább átsétálni a határhídon (kb. 25 perc).