Kínai utunkat Hong Kong-ból Pekingbe utazva folytattuk tovább, ahol sajnos csak két és fél napot töltöttünk. Ez a két nap viszont élményekkel, látnivalókkal volt tele. Érdekes város, érdemes megnézni. Külföldiként még kicsit nehézkes a várost bejárni (főleg a nyelvi problémák miatt), de sokat változhat ez az Olimpiának köszönhetően. Mind több az angol felirat, és a fiatalok közül sokan jól beszélnek angolul. Éppen amikor ott voltunk, akkor tartották a kétnapos egyetemi felvételiket (10 millió diák felvételizett). Az egyetemi felvételik kötelező része volt az angol is!
Pekingre térve: mindenképpen megéri egy idegenvezetőt felfogadni, mert Pekingben még nem jellemző, hogy tudnának angolul beszélni (ha mégis eltévednénk a fiatalok valamennyire tudnak). A mi idegenvezetőnk egy egyetemista lány volt aki sokat tudott Kína történelméről, műemlékeiről, így nagyon élveztük a kirándulást (aki esetleg Pekingbe látogat, szívesen megadjuk az idegenvezetőnk elérhetőségét).Első állomás a Forbidden City (Tiltott Város) volt: ez Kína egyik legnagyobb, legjobb állapotában levő emlékműve, melybe csak a császári udvar tagjai léphettek be ötszáz éven keresztül. A két utolsó dinasztiának volt az otthona a Tiltott Város: a Ming-eknek (1368 - 1664 ) és Qing-eknek (1664 - 1911), akik színte sosem hagyták el ezt a várost. 1911-ben a köztársasággá alakulás után még 1924-ig a Qing dinasztia utolsó császára családjával együtt ebben a Palotában lakott. Múzeumként 1950 -ben nyitották meg.
74 hektárnyi területen helyezkedik el, 6 méter mély várárokkal és 10 méter magas fallal körülvett építmény, melyben 9 999 szoba található. A világ egyik legnagyobb palotája, egy nap alatt lehetetlenség körbejárni. (Egy jó angol nyelvű honlap, mely a Tiltott Várost mutatja be részletesen.) 
Következő helyszín a Summer Palace (Nyári Palota )volt: a Palotát, úgy mint a Forbidden City-t Peking egyik leglátogatottab túrista központjának tartják. A Jin dinasztia (1115 - 1234 ) idején kezdék építeni , mely a Qing dinasztia idejére luxus palotává vált. Számos torony, folyosó és különböző építmény található benne. További érdekessége, hogy egy hatalmas tó is tartozik hozzá, így a palota egyes tornyaiból csodálatos a kilátás. Egy-egy toronynál megállva percekig mi is csak néztük a szép környezetet (érdekes angol nyelvű honlap a palotáról).
A nap végén pedig biciklivel megnéztük Hutong-ot: ez Pekingen belül egy kis "város", mely olyan mint egy labirintus, rengeteg szűk sikátoros utcákkal van teli, így aki nem odavaló, aki nem ismeri ezeket az utcákat az igen könnyen eltévedhet! Mi ide is az idegenvezetőnkkel mentünk, így semmi problémánk nem volt a tájékozódással.A Jin dinasztia elött még létezett a Hutong. A kialakítása akkor kezdődött amikor Dzsingisz kán elfoglalta Pekinget. (Érdekesség: Dzsingisz kán unokája Kubilaj kán alapította a kínai Yuan dinasztiát.) A háború után az "öreg" várost lerombolták az itt lakókat pedig új helyre költöztették. Ezt az öreg városrészt nevezik Hutong- nak (egy hasznos angol nyelvű honlap a Hutongról). 
Végül, de nem utolsó sorban megnéztük a Temple of Heaven Park-ot (1409 és 1420 között épült) is, ami egy 267 hektárnyi területen elhelyezkedő hatalmas kert , mely négy fő részre tagolódik: Round Altar, Echo Wall, Imperial Vault of Heaven, Hall of Prayer for Good Harvest (ez utóbbi Peking jelképe). Eredetileg óriási szertartások színhelye volt. A császár közvetlenül az Istennel való kommunikálásra használta ezt a templomot: imádkozott elegendő esőért, jó aratásokért és bőkezű adományokért (érdekes angol honlap a templomról).A repülőtérről a szállásig célszerű taxival menni, hiszen Peking hatalmas és helyi buszokkal nem igazán lehet eljutni a szállásig, mivel, ahogy már említettük, nagyon kevesen beszélnek angolul. Mi a szállodánk nevét felirattuk kínai nyelven és ezt megmutatva a taxisnak már könnyebben boldogultunk.
Szállás szempontjából érdemes arra figyelni, hogy helyileg a hotel hol helyezkedik el. A forgalom óriási, ezért ha a hotel messze van a központtól, akkor rengeteg időbe és pénzbe kerülhet, hogy eljussunk a célállomásig. A mi szállásunk közvetlenül a Forbidden City mellett volt (Dong Jiao Min Xiang Hotel). A szoba tágas és tiszta volt. Reggelizni inkább érdemes valamilyen kávézóba beülni, mert a szállodákban nem büféreggeli van, hanem kínai. Ezt az egyet nem sikerült megszokni egy év alatt: reggelire nehéz tésztákat és húsokat enni egyszerűen nem vagyunk képesek.
Vízum szükséges a beutazáshoz. Nekünk 3-4 munkanapba telt az elintézése Szingapúrban. Érdekesség, hogy az amerikai állampolgároknak többet kell fizetni a kínai vizumért, mint a többi beutazónak.
A valuta a kínai juan (1 juan kb. 27 forint), a legnagyobb címlet a 100-as.